Bevezet�: Feh�ren csillog� sziklapartok, fest�i hal�szfalvak �s kik�t�k, �de z�ld r�tek, rohan� foly�k, naps�t�tte �s k�d bor�totta szigetek, l�gy domb- �s v�lgyvid�kek, tavak, v�zes�sek, normann v�rak �s kast�lyok, k�csipk�s g�tikus katedr�lisok, patin�s r�gi iv�k �s fogad�k, �si egyetemek �s f�st�s iparv�rosok orsz�ga. K�rnyezet, �ghajlat: Nagy-Britannia sziget�nek h�rom politikai r�sze k�z�l Anglia a legnagyobb. Az orsz�g nagy r�sze s�k, �szakon tal�lhat� egy hegyl�nc, amelyet m�szk� hegys�gek alkotnak, ez a Pennine-l�nchegys�g. Nyugaton tal�lhat� a Cumbrian Mountains �s a T�vid�k. A Pennine-t�l d�lre tal�lhat� K�z�p-Anglia s�r�n lakott ter�lete. A d�lnyugati f�lszigeten gr�nit kiemelked�sekkel tark�tott fenns�kban gy�ny�rk�dhet�nk, az angol m�lyf�ld�n pedig mez�gazdas�gi �s ipari vid�kek, alacsony hegyek, �s London v�rosa tal�lhat�. Egykor Anglia teljes ter�let�t erd� bor�totta, ma pedig �rorsz�g ut�n Eur�p�ban itt van a legkevesebb erd�. A sz�zad elej�t�l a korm�ny t�level�ket �ltettetett, de ezek savass� tett�k a f�ldet �s t�nkretett�k a t�zegtalajt. A feny�n k�v�l tal�lhatunk itt t�lgyet, b�kk�t, mogyor�t, szilf�t �s k�rist. Anglia legnagyobb eml�s�llata a rotvad, amelynek sz�mos popul�ci�ja �l ezen a ter�leten. A r�ka is igen elterjedt, �s ha szerencs�nk van, borzot, vagy s�nt is l�thatunk. Anglia egyetlen m�rges k�gy�ja az igen ritka �s v�dett vipera. A mad�rfigyel�s n�pszer� id�t�lt�s Angli�ban. Sajnos a partmenti mad�rfajokkal ellent�tben az orsz�g belsej�ben �l�k k�z�l sz�mos fajt fenyeget a kihal�s vesz�lye term�szetes �l�hely�k puszt�t�sa miatt. Anglia nemzeti parkjai a ter�letnek mind�ssze 7%-�t foglalj�k el. Ezek nem igaz�n vadonok �s �rintetlen ter�letek, s�t egyre nagyobb r�sz�k mag�nk�zben van, de csod�s �l�vil�got figyelhet�nk meg benn�k. Anglia �ghajlata enyhe �s nyirkos a viszonylag meleg, tenger fel�l �rkez�, k�nny� sz�lnek k�sz�nhet�en. A szigeten a h�m�rs�klet t�len is csak igen ritk�n cs�kken fagypont al�. Mint ahogy ny�ron ritk�n emelkedik 30�C fok f�l�. A hegyvid�kben �s �szak-nyugaton esik a legt�bb csapad�k. Felh�s �gre �s szit�l� es�re b�rmikor sz�m�thatunk Anglia b�rmely ter�let�n. T�rt�nelem: Anglia els�nek ismert �slakosai kis vad�szcsoportok voltak, de a k�kor v�ndorai Kr.e.4000 k�r�l �rkeztek ide �s megm�velt�k a Salisbury s�ks�g m�szk� dombjait, l�trehozva a h�res sziklak�r�ket Stonehenge �s Avebury k�rny�k�n. �ket a bronzkori kelt�k k�vett�k K�z�p-Eur�p�b�l, akik id�sz�m�t�s ut�n 800-ban �rkeztek ide, magukkal hozva a gall �s a biz�nci nyelveket is (ez el�bbit m�g besz�lik Sk�ci�ban, az ut�bbit Wales-ben). A r�maiak id�sz�m�t�s ut�n 43.-ban t�rtek be az orsz�gba �s csak h�t �v m�lva t�rt�k le a t�rzsek ellen�ll�s�t �s vett�k �t az uralmat Anglia felett. A legnagyobb gondot a sk�t �s wales-i t�rzsek okozt�k, amelynek k�vetkezm�nye a Hadrian Fal fel�p�t�se volt Anglia �szaki r�sz�n a porty�z� sk�tok t�voltart�s�ra. A r�maiak stabilit�st, sz�p �s egyenes kik�vezett utakat �s a kereszt�nys�get hozt�k mag�val; viszonz�sul a britek csak fejf�j�st okoztak a cs�sz�rs�g k�lts�gvet�s�nek. A r�maiakat soha sem siker�lt megverni, csak akkor vonultak ki 410 k�r�l, amikor a cs�sz�rs�g hanyatl�snak indult. Pog�ny angol, jut �s sz�sz t�rzsek kezdtek bevonulni az �gy meg�resedett ter�letekre, magukba olvasztva a kelt�kat, �s helyi hub�rbirtokok kezdtek kialakulni. A 7. sz�zadra ezek a birtokok olyan angol-sz�sz kir�lys�gokk� fejl�dtek, amelyek magukat kollekt�van angoloknak kezdt�k tartani. A 9. sz�zad k�zep�re a vikingek behatoltak az �szaki Sk�ci�ba, Cumbri�ba �s Lancashire-be, illetve a d�nok bet�rtek Kelet-Angli�ba. 871-re csak Wessex, - Saxon kelta tartom�ny fele a Thames foly� d�li r�sz�n - maradt angol uralom alatt. Ezen a t�rt�nelmi m�lyponton az angoloknak siker�lt semleges�teni a vikingek katonai f�l�ny�t �s elkezd�d�tt az asszimil�ci� folyamata. A k�vetkez� behatol� Normandiai Vilmos volt (hamarosan �gy v�lt ismertt�, mint H�d�t� Vilmos), aki 12.000 fos sereg�vel �rkezett meg Anglia d�li r�sz�re 1066-ban. A Hastings-i csat�ban v�vott gy�zelme ut�n kicser�lte az angol nemeseket franci�ul besz�l� normannokkal. A normannok er�s v�rakat �p�tettek, lerakt�k a feud�lis rendszer alapj�t, n�psz�ml�l�st v�geztek, �s elkezd�d�tt asszimil�ci�juk a sz�szokkal. A k�vetkez� sz�zadot kir�lyi �sszeesk�v�sek, politikai intrik�k, j�rv�nyok, nyugtalans�gok �s felkel�sek jellemezt�k. A franci�kkal v�vott Sz�z�ves H�bor� a R�zs�k bels� harc�hoz vezetett. A kir�lyp�rtiak k�z�tti �sszecsap�sok a monarchia akkori gyenges�g�t jelezt�k. A 16. sz�zadban VIII. Henrik h�zass�gi �gyei a katolicizmussal val� szak�t�shoz vezettek. Henrik kir�lyt kinevezte az Angol Parlament az angol egyh�z fej�v� �s a Bibli�t leford�tott�k angol nyelvre. 1536-ban Henrik feloszlatta a kisebb rendeket �s elkobozta a f�ldjeiket az egyh�z �s az �llam k�z�tti rossz kapcsolat k�vetkezm�nyek�nt. A monarchia �s a parlament k�z�tti hatalmi csat�roz�sok a 17. sz�zad k�zep�n polg�rh�bor�hoz vezettek, amely egym�snak ugrasztotta I. K�roly h�veit (katolikusokat, hagyom�nyorzoket, az angol egyh�z nemeseit �s tagjait) a Cromwell f�le protest�ns parlamenterekkel. Cromwell gy�zelme diktat�r�t eredm�nyezett, amely v�res harcokat v�ltott ki eg�sz �rorsz�gban, �s 1660-ra a parlament annyira megel�gelte a helyzetet, hogy vissza�ll�totta a kir�lys�got. Ezut�n k�vetkezett a folyamatos ter�letszerz�s id�szaka, amikor Anglia gyarmatokat szerzett az amerikai tengerparton, enged�lyezte a Kelet-Indiai T�rsas�g sz�m�ra, hogy Bombayb�l m�k�dhessen. Anglia egyre n�vekv� hatalomra t�rekedett a Brit Szigeteken. A vir�gz� birodalom 1772-ben szenvedte el els� veres�g�t, amikor az amerikai telepesek kiv�vt�k a f�ggetlens�g�ket. Id�k�zben Nagy-Britannia az ipari forradalom olvaszt� tengely�v� v�lt, ahogy a g�zg�p, a g�zmozdony, a sz�n- �s v�zier�m�vek elkezdt�k �talak�tani a sz�ll�t�st �s a gy�rt�st. Az orsz�g Midlands r�sz�n kialakultak a vil�g els� ipari nagyv�rosai, a n�pess�g jelent�s �t�raml�s�t el�id�zve. Mikorra Vikt�ria kir�lyn� �tvette a tr�nt 1837-ben, Anglia a vil�g legnagyobb hatalm�v� v�lt. Flott�ja uralta a tengereket, �sszekapcsolva a birodalmat, �s a gy�rai domin�lt�k a vil�gkereskedelmet. Gladstone �s Disraeli minisztereln�k�k alatt az ipari forradalom learatta a gy�m�lcseit; az oktat�s �ltal�noss� v�lt, legaliz�lt�k a szakszervezeteket �s a legt�bb f�rfi szavaz�jogot kapott a noknek az I. Vil�gh�bor� ut�nig kellett v�rniuk. Anglia 1914-ben bel�pett az I. Vil�gh�bor�ba, amely egy milli� angol �rtelmetlen lem�sz�rl�s�t, valamint az uralkod� �s dolgoz� oszt�lyok k�z�tti szakad�k sz�lesed�s�t eredm�nyezte. A kor�bbi megteremtette az alapj�t egy 50 �ven �t tart� munkav�llal�i nyugtalans�gnak, amely az 1926-os Nagy Sztr�jkkal kezd�d�tt �s az 1930-as nagy v�ls�ghoz vezetett. Anglia az 1920-as �s 30-as �vekben k�z�pszer� �s v�zi� n�lk�li korm�nyzattal b�rt, amelynek nem siker�lt szembe n�znie az orsz�g probl�m�ival bele�rtve a cs�sz�ri N�metorsz�g �s Hitler hatalomra jut�s�t. Anglia soha ne add fel filoz�fi�j�t a II. Vil�gh�bor�ban Winston Churchill alatt kov�csolt�k. Anglia visszav�gott Dunkirkben, �s a szakadatlan Luftwaffe bomb�z�sok, Singapore �s Hong Kong eleste ellen�re, l�nyeges szerepet j�tszott a Sz�vets�gesek gy�zelm�ben. A gy�zelmi �r�m ellen�re Anglia er�forr�sai �s befoly�sa cs�kkentek, �s m�sodlagos hatalmi szerepe akkor v�lt nyilv�nval�v�, amikor el�sz�r India (1947), majd Malaysia (1957) �s Kenya (1963) elnyert�k f�ggetlens�g�ket. Az 1960-as �vekig tartott, am�g az orsz�g fel�p�lt a h�bor�s k�rokb�l, mert addigra Harold Macmillan minisztereln�k szerint az angolok el�rt�k a soha nem volt ilyen j� �letsz�nvonalat. A hatvanas �vek visszarep�tett�k Londont a vil�g kultur�lis sz�npad�ra, amikor a Beatles, a Rolling Stones, Mary Quant, David Bailey, Twiggy, Jean Shrimpton & Co a sz�npadra l�ptek. De a hatvanas �vek jellemz�i nem csak a miniszoknya �s a Bors Ormester voltak: ny�ltan er�szakoss� v�lt az �szak-�rorsz�gi frakci�z�s, amely az angol csapatok 1969 �vi �llom�soztat�s�hoz vezetett. A bajok, ahogy azokat k�lt�ien nevezt�k, megviselt�k a brit �s az �r korm�nyokat �s az�ta is jelen vannak �szak-�rorsz�gban. Az 1970-es olajv�ls�g, a jelent�s infl�ci�, a h�romnapos munkah�t �s a t�rsadalom oszt�lyai k�z�tti k�l�nbs�gek is szakad�st okoztak a p�rtokban, �gy 1979-ben a britek az�rt v�lasztott�k meg Margaret Thatcher minisztereln�kk�, hogy j�jj�n �s szabad�tsa meg �ket a bajaikt�l. Thatcher szak�tott a szakszervezetekkel, privatiz�lta a nemzeti ipar�gakat, l�trehozott egy �rdem szerinti elismer�st, elk�ldte a flott�t a Falkland szigetekre �s polariz�lta a brit t�rsadalmat. A leghosszabb ideig uralkod� minisztereln�k volt �s m�ly nyomokat hagyott a britekben, az�ta is, hogy egy �vtizede kil�pett politikai p�rtj�b�l. A mindig kedves John Major minisztereln�knek nem siker�lt elfogadtatnia a t�rsadalommal a konzervat�v gondolkod�st �s az 1997-es v�laszt�sokban elt�vol�tott�k. Anglia Tony Blair minisztereln�k alatt v�ltoz� helly� v�lt. Noha az �j sepr� j�l seper, de a Tory p�rt k�t �vtizedes gy�zelm�t neh�z elhalv�ny�tani �s a h�bor� ut�ni 50 �ves jubileum m�rs�kelt optimizmusra ad okot. A rem�nyteli m�dszer igazoltnak l�tszik: az �szak-�rorsz�gi b�kefolyamat s�nen van, a fiatal kir�lyi hercegek az Spice Girl egy�ttes�rt rajonganak �s az Eur�pai Uni� elleness�g nem �v�dott be olyan m�lyen az orsz�g v�rkering�s�be. L�tnival�k: London Londonban tal�lhatunk hasonl�s�got a harmadik �s az els� vil�ggal. Eg�szen m�s, mint a t�bbi eur�pai v�ros, London rendezetlennek �s piszkosnak t�nik, de ez hozz�tartozik var�zs�hoz. Hatalmas v�ros, egyszer�en musz�j metr�val k�zlekedni. Annyi mindent meg kell n�zni Londonban, hogy szinte felsorolni is sok. El kell l�togatnunk a Trafalgar T�rre, amelynek k�zep�n egy oszlopot l�thatunk, tetej�n Nelson Admir�lis szobr�val. A Nemzeti Gal�ria a t�r �szaki oldal�n tal�lhat�, a vil�g egyik legh�resebb k�pgy�jtem�ny�nek ad otthont. A Buckingham Palota az 1700-as �vek elej�n �p�lt Buckingham �s Normandia hercege r�sz�re. T�le v�s�rolta meg III. Gy�rgy kir�ly, s az�ta egy-egy r�vid megszak�t�st�l eltekintve a kir�lyi csal�d londoni otthona. �prilis �s j�lius k�z�tt sz�nes l�tv�nyoss�g az �rs�gv�lt�s. Vikt�ria Kir�lyn� eml�km�ve a palota el�tt �ll. Mester�t a m� leleplez�sekor, 1911-ben, a helysz�nen avatt�k lovagg�. A Westminster Katedr�list 1903-ban nyitott�k meg. �p�t�szetileg biz�nci st�lusjegyeket mutat, s �gy kiz�r b�rmif�le �sszevet�st a Westminster Ap�ts�ggal. Az Ap�ts�g a legenda szerint a VII. sz�zadban �p�lt, s szem�lyesen Szt. P�ter szentelte fel. �p�lete a g�tikus �p�t�szeti st�lus kimagasl� alkot�sa, egyben Nagy-Britannia koron�z� temploma. Big Ben a neve annak a 13 tonn�s nagyharangnak, amely az �ratoronyban tal�lhat�. �rdekes, hogy ezzel a n�vvel illetik az eg�sz tornyot, holott az Szt. Istv�n nev�t viseli. A Tower Bridge 1886 �s 1894 k�z�tt �p�lt. Tornyaiban ki�ll�t�s mutatja be a h�d t�rt�net�t, valamint az emel�g�pezet m�k�d�s�t. A Tower 900 �ves t�rt�nete sor�n volt m�r er�d�tm�ny, v�rb�rt�n, kir�lyi palota. 1303-t�l napjainkig itt �rzik a korona�kszereket. A British Museum Sir Hans Sloane m�gy�jt� mintegy 80.000 darabos hagyat�k�b�l j�tt l�tre, amelyet v�grendelet�ben haz�j�nak aj�nd�kozott. Itt tal�lhat� jelenleg a vil�g egyik leggazdagabb �s leg�rt�kesebb r�gis�gkollekci�ja. K�nyvt�ra szint�n egyed�l�ll�, itt n�zhetj�k meg az els� g�ppel nyomtatott k�nyvet, a Gutenberg-bibli�t, 1455-bol.. Maga az �p�let klasszicista st�lusban �p�lt. Madam Tussaud Panoptikuma: Madam Tussaud Franciaorsz�gban, mestere k�r�s�re elk�sz�tette a guillotine �ldozatainak halotti maszkj�t. 1802-ben k�lt�z�tt Angli�ba, m�veivel bej�rta az eg�sz orsz�got, v�g�l 1835-ben a Baker Streeten nyitotta meg �lland� gal�ri�j�t. Fiai helyezt�k �t a ki�ll�t�st jelenlegi hely�re 1884-ben. A h�res Picadilly K�rt�r j�l ismert m�r k�peslapokr�l, ny�zsg� forgatag�t m�gis l�tni kell. A Rock Cirkusz viaszfigur�i megelevenednek, robotg�pek, l�zerf�nyek, eredeti CD hangfelv�telek keltenek p�ratlan ill�zi�t. A Soho: a XVI. sz�zad v�g�ig vad�szter�let volt, erre utal neve is, ami vad�szki�lt�s. Itt j�form�n minden nemzet megtal�lja a maga kis �tterm�t, k�z�ss�g�t. Canterbury Katedr�lis A Canterbury �rsek sz�khelye, Anglia tal�n legszebb katedr�lisa. Mint a legt�bb hasonl� �p�let, ezt is t�bbsz�r �t�p�tett�k, �gy t�bb st�lus jegyeit fedezhetj�k fel rajta. A XII. sz�zadban a zar�ndoklatok egyik eur�pai k�zpontj�v� v�lt, amelyet Geoffrey Chaucer tett halhatatlann� a Canterbury-i mes�k c�m� m�v�ben. A m�sodik vil�gh�bor�ban a v�ros s�lyosan megs�r�lt, s egyes r�szeit oly m�don �p�tett�k �jj�, hogy az eredeti arculatot figyelmen k�v�l hagyt�k. Ennek ellen�re m�g ma is turist�k t�meg�t vonzza, mint ahogyan ez az elm�lt 800 �vr�l elmondhat�. Stonehenge Az 5000 �ves Stonehenge Eur�pa legh�resebb t�rt�nelmi id�k el�tti helysz�ne. Egy hatalmas k�vekb�l �ll� gy�r�, amelyeken egy-egy ugyanolyan nagy k� fekszik, mint �thidal� gerenda, egy bels� patk�alakzat, egy k�ls� k�r �s egy �rok alkotj�k. Keveset tudunk l�trej�tt�nek k�r�lm�nyeir�l �s ok�r�l. A k�veket val�sz�n�leg Wales d�li r�sz�bol hozt�k ide. Sz�m�t�sok szerint kb. 600 ember kell, hogy egy ilyen 50 tonn�s t�mb�t felemeljen. Bath R�mai f�rd�j�r�l, valamint eleg�ns arany sz�n� Gy�rgy kir�ly korabeli �p�t�szet�r�l v�lt h�ress�. Nem csoda, ha �gy �rezz�k, tematikus parkban vagyunk, hiszen oly sok k�l�nleges l�tv�nyoss�g van ebben az egy v�rosban. S�r�n l�togattak ide a XVIII. sz�zadi arisztokr�cia tagjai, akik itt fl�rt�ltek, szerencsej�t�k �z�s�nek c�lj�b�l, pletyk�lkodtak. S ezen k�v�l �k hozt�k ide azokat a h�res �p�t�szeket, akiknek k�sz�nheti a v�ros arculat�t. F�bb l�tnival�k: Bath-i Ap�ts�g, a R�mai F�rd�, valamint az �zletekkel szeg�lyezett Pultney-h�d. Bath a vil�g�r�ks�g r�sze, s egyszersmind a turist�k paradicsoma. Cotswold Bristolt�l 18 m�rf�ldre tal�lhat� ez a m�szk� sziklaoromzat. Oxford F�k�nt egyetem�r�l h�res v�ros, holott a telep�l�s m�r �t �vsz�zaddal az egyetem alap�t�sa el�tt l�tezett. Ma Oxford f� l�tv�nyoss�ga 22 koll�giuma. Ezek fest�ien sz�p �p�letei, �reg h�zak �s templomok teszik k�l�nlegess� a v�ros l�gk�r�t. Az Oxford Story m�zeum elmes�li az Oxfordi Egyetem 800 �ves m�ltj�t �s jelen�t. A f� utc�kat elhagyva, kis sik�torokon s�t�lhatunk, amelyek k�l�nlegesen bens�s�ges hangulatukkal rabul ejtenek. York L�togat�k milli�it vonzza a v�ros. K�zel 2000 �vig volt az �szaki ter�letek f�v�rosa, s jelent�s szerepet t�lt�tt be Anglia t�rt�nelm�ben a r�mai, sz�sz �s viking uralom alatt. K�l�nleges g�tikus katedr�lisa, k�z�pkori v�rosfala, t�rt�nelmi utc�i, teah�zai �s pubjai egyedi k�rnyezetet biztos�tanak, s �lvezetess� teszik a s�t�lgat�st. A York Minster katedr�lis a legnagyobb Eur�p�ban. A v�ros m�zeumkertje, amelyben tal�lhat� n�h�ny fest�i �p�let �s rom, Britannia legszebbike. T�vid�k Csod�latos k�rnyezet. Z�ldell� v�lgyek, csapad�kos hegyek �s tavak v�ltj�k itt egym�st. �vente 10 milli� l�togat� �rkezik ide, akik gyakran okoznak forgalmi dug�t. Minden t�nak megvan a saj�tos, csak r� jellemz� arculata, karaktere. Val�ban Ulswater, Drasmere �s Windermere a legszebbek, de Wast Water, Crummockwater �s Buttermere ugyancsak egyed�l�ll�ak �s sokkal kev�sb� zs�foltak. Durham A r�gi v�ros magas sziklafokra �p�lt, melyet h�rom oldalr�l a Wear foly� fog k�zre. Legfontosabb nevezetess�ge katedr�lisa, amelyet sokan a normann �p�t�szet legszebb fennmaradt alkot�s�nak tartanak. Szomsz�ds�g�ban tal�lhat� a V�r, amelyet H�d�t� Vilmos �p�ttetett a XII. sz�zadban. A v�ros templomai a sok �talak�t�s ellen�re is meg�riztek valamit eredeti, XII. sz�zadbeli form�jukb�l. Gasztron�mia: Anglia legkev�sb� vonz� saj�toss�ga az angol konyha. �teleik nehezek �s dr�g�k. London ugyan renesz�nsz�t �li mind minos�gben, mind konyh�j�ban, de a tartom�nyokba utaz�knak olyan �telekre kell felk�sz�lni�k, amelyek min�s�g�kben n�mi k�v�nni val�t hagynak maguk ut�n.