Anglia
Simo 2005.06.13. 13:57
BARANGOLSOK ANGLIBAN
Br sokaknak Anglirl csupn a kd, az esztatta lnkzld pzsitok, a naphosszat a krikett plyn lebzsel, lmatag arckifejezs angol urak, a porcelncsrgst figyel, tez vnkisasszonyok, s az srgi vrakban meghzd lnccsrget ksrtetek jutnak eszbe, az orszg mind trtnelme, mind memlkei szempontjbl eleven s magval ragad, ugyanakkor sajtsgosan felemel s mltsgteljes.
Dover
Anglia kapujnak neveztk valamikor az orszg dlkeleti rszn hzd partvidket, hiszen a tengerparton elterl „hfehr" sziklk igencsak vonzottk a hdtk egymst kvet hullmait. Itt szlltak partra a nagyremny rmaiak, ezt a lehetsget hasznltk ki az angolszszok s a normannok is.
Canterbury
A rmai birodalom sszeomlsa utn a vros Aethelbert kenti kirly szkhelye lett, s ebbl szrmaztathat a neve is: Cant-warabyring. 567-ben amikor az uralkod egy keresztny frank hercegnt vett felesgl, megnylt a vros kapuja Szent goston eltt, aki Benedek rendi kolostort alaptott, s katedrlist ptett. gy az orszg els pspksge az jdonslt Canterbury lett, amely ksbbi gazdagsgt a vrosba rkez zarndokoknak ksznhette.
Nottingham
Tartsatok velnk ezen a virtulis angliai barangolson ahol a hres Robin Hood szlfldjre Nottinghamba ltogatunk.
A vrost dnok alaptottk, de jelentsebb fejldsnek csupn a normann hdts utn indult, hiszen ekkor plt elszr vr a nottinghami szikln. A vros azta tbb alkalommal rta be nevt a trtnelembe, itt volt ugyanis a Wales s Skcia meghdtsra indul csapatok gylekezhelye, itt szervezdtt a Tudorokat trnra juttat hadsereg, valamint innen indult az a kirlyi hadsereg is, amely veresge a polgri forradalom gyzelmt jelentette.
|