Fertd
Simo 2005.06.14. 01:32
Magyarorszg legnagyobb szabs, a 18. szzadi ms eurpai rezidencikkal vetekedõ barokk ptszeti alkotsa Fertõdn, eredeti nevn Eszterhzn tallhat. A "magyar Versailles"-knt is emlegetett Eszterhzt 1950-ben sszevontk Sttr teleplssel; a kt kzsgbõl szletett Fertõd, mely Gyõr-Moson-Sopron megyben, Soprontl mintegy 25 km-re fekszik. Eszterhza volt a kisebb telepls, alig pr szzan laktk. Sttr a nagyobbik, a rgebbi telepls volt. Mr 1313-ban Sehter nven emlti a fennmaradt levltri anyag. Jobbgykzsg volt, a Kanizsai, majd a Ndasdy csald birtoka. Az Esterhzy csald 1681-ben szerezte meg.
A kastly ptst Esterhzy Jzsef kezdte meg, aki 1720 jliusban megbzst adott Anton Erhardt Martinelli ptõmesternek egy ktszintes, hszszobs, kt dsztermes vadszlak tervezsre s ptsre. A bcsi ptsz hrom hnap alatt felptette a vadszlakot, mely a mai kastly magva. Az nll fõplet mell merõlegesen kt nagyobb plet kerlt, mely valsznûleg istll s pajta lehetett. Ezeket a szrnypleteket ksõbb mulathzakk alaktottk s kõkertssel kapcsoltk a fõplethez. Ez a kõkerts a mai patk alak fldszintes plet falvonalra emlkeztetve krlhatrolta az udvart.
A kastlyon ezutn hossz ideig nem folyt ptsi munka. Az Esterhzy csald levltri okiratai 1754-tõl tanskodnak jbl a sttri ptkezsekrõl, amikor is Gottfried Wolf vllalkozott Mikls grf szobinak festsre. A hercegi cmet ekkor mg btyja viselte.
Sttr falu az Eszterhza nevet csak 1765-ben kapta meg. Mikls herceg 1766 janur 4-n kelt levelben mr olvashat: "Schloss Eszterhza!" 1763 janur 11-n Mikls herceg sszehvta a klnbzõ birtokrszek tiszttartit s gondnokait. Ez a "comissio" meghatrozta, hogy a "most jvõ egszen j sttri plet" felptsnl kinek mi a feladata. Ekkor indult az a hatalmas ptkezs, melynek eredmnye Magyarorszg egyik legszebb kastlyegyttese lett: a magyar "Versailles". Az ptkezs azzal kezdõdtt, hogy a kt mulathzat egybeptettk a vadszkastllyal, s megptettk a kt fldszintes, patk alak szrnyat.
A kastly ptstrtnetvel foglalkoz kutatk vlemnye eltrõ a kastly jjptst, tervezõjt illetõen. A levltrban szmos nyugtamsolaton talljuk Jacoby Mikls ptsz nevt, aki 1756-tl dolgozott az Esterhzy csaldnl, de nem tekinthetjk a kastly tervezõjnek. nnepsgeket szervezett, rajzol s kivitelezõ volt. Valsznû, hogy Johann Ferdinand Mdlhammer ptette az 1764-re elkszlt, a dszudvart patk alakban lezr fldszintes szrnyakat. Az udvari ptsz Melchior Hefele – aki Bcsben a magyar testõrsg rajztanra volt -, egy 1756-ban kelt nyugta tansga szerint a sttri kastly homlokzati tervrajzairt s a munkk ellenõrzsrt pnzt vett fel. Ma mr elfogadott tny, hogy a fõplet udvarim ktkar dszlpcsõje hefele tervei alapjn kszlt. Voit Pl vlemnye szerint az 1762-ben kszlt vezrterv is Hefele alkotsa, õt bzta meg a herceg a kastly teljes tptsvel. Õ ksztette a fõplet fõhomlokzata elõtt kulisszaszerûen kialaktott j homlokzati terveket.
Az egykori manzrdemeletet msodik emelett alaktotta, a kzprizalit felett harmadik emeletknt emelt Belvedervel s az elsõ emeletre felvezetõ szabad dszlpcsõvel a kastly kzptengelyt tette hangslyoss. Voit Pl szerint a kastly egsze vitathatatlanul Hefele mûve, Jacoby s Mdlhammer csak irnytottk az ptkezst. Az is ismeretes, hogy Esterhzy Fnyes Mikls igen hatrozottan beleszlt a tervezsi munkba; az okiratok tansga szerint minden, az ptkezsre vonatkoz krdsben magnak tartotta fenn a vgsõ dnts jogt.
A fõbejrati hrmas tagols kovcsoltvas kapu a vasmûvessg remeke. 1764-66 kztt kszlt, kivitelezõ mestere Johann Carl Franke volt. Vlasztoszlopait rokok kõvzk dsztik. Ktoldalt a kapuhoz vesen hajl fldszintes szrnyak csatlakoznak, majd ktemeletes szakaszokba mennek t s a hromemeletes fõplettel egybeptve a tojsdad alak belsõ udvart zrjk krl.
A fldszintes pletek kõprknyt vzk dsztik mindkt oldalon egy-egy kiugr rsszel, tetjn trfekkal dsztett attika. Az emeletes szrnyplet ablakai egszen a padlig rnek, gymkveiken kiss kiugr kszbbel s kovcsoltvas korltokkal. Az egyenes pletszakaszon mindkt oldalon kzptt ngy kõoszlopon nyugv erkly plt. Az erklytart oszlopok kztt egy-egy szkõkt van, kõbõl faragott mitolgiai alakokkal. A kzpsõ hrom ablak felett a tetõ peremn levõ kõkorltot kõvza, fzrdszek s kt putt dszti. A kzpsõ fõplet magasabb s dszesebb. A rizalit feletti oromzat mezejben nagy tõra lthat, prknyn klnfle alakok s fegyverek kõbõl mintzva. A kzprsz kõmellvd posztamensein felvltva kõvzk s szobrok llnak. A harmadik emelet lapostetõs, kõprknnyal dsztve. Az elsõ emeleti, kettõs oszlopokon nyugv erklyhez ves karm ktmenetes dszlpcsõ vezet, melyet kovcsoltvas rokok korlt szeglyez. A korltokat lmpsokat tart puttk dsztik; az erklyen kt kõvza, kzpen az aranyozott hercegi cmer.
A dszlpcsõrõl a zeneterembe jutunk. Fehr alapon dsan aranyozott, a falakon hasonl sznû falikarokkal, 64 gyertyval. Innen a dszterembe lphetnk, mely fehrre festett, klnbzõ harci jelvnyekkel s puttkkal dsztett, aranyozott. A terem mennyezetn Johann Basilius Grundemann freskja: Apoll a Nap szekern. A mennyezetrõl t nagy csillr fgg al. A ngy sarokban az vszakokat brzol letnagysg szobrok mrvnytalapzaton llnak. A zeneterem s a dszterem a hbors puszttsok ellenre j llapotban megmaradt. Az egykori olajfestnnyek elpusztultak, helykn ideiglenesen a 17. szzadbl szrmaz flamand s francia gobelin dszlik. Az itt lthat vzk, szobrok, kandallk eredeti darabok.
A hromemeletes kastlyban a termeket s a Belvedere-t nem szmtva sszesen 126 helyisg van. A fldszinten tallhat a nyri ebdlõ, a Sala Terrana; padozata fehr mrvny, a falak fehrek, rszben zldre festve, ezst virgfzrekkel. A mennyezeten mitolgiai jeleneteket brzol freskk, Joseph Ignatz Mildhofer munki lthatk. A kt oldals fal kzepn tkrkkrl kirakott bemlyeds, alatta kõlapon mrvny medence, benne porcelnbkk sznak.
Ezeknek a termeknek a helyrelltsa megtrtnt. Berendezsknek csak kis rsze kerlt elõ, gy azokat ms kastlyokbl vsrolt, korabeli btorokkal rendeztk be. Napjainkban 21 szalon szpsgben gynyrkdhetnek a ltogatk.
|