Finnorsz�g maga a harm�nia Mintha sz�znyolcvannyolcezer tav�nak mindegyike egy remek�l megtervezett, hatalmas kirak�s j�t�k egy-egy eleme volna. Nagyon neh�z ak�r csak egy olyan f�t tal�lni, mely nincs t�k�letes szimmetri�ban a k�r�l�tte levõkkel. Ugyanez a harm�nia t�kr�zõdik az orsz�g lak�i, az udvarias, kellõen komoly, ugyanakkor �letvitel�ket tekintve k�nnyed, m�gis hat�kony finnek mindennapjaiban is. Õk azok, akik a k�rnyezettel k�ttetett õsi kapcsolatot mindm�ig a term�szet ir�nti al�zat �s tisztelet jegy�ben �polj�k. Ezt mi sem p�d�zza jobban, mint a finn fagazd�lkod�si terv, mely sor�n a kiv�gott f�k hely�re �ltetett facsemet�k kerek sz�z �vig h�bor�tatlan b�k�ben n�vekedhetnek. Term�szet Finnorsz�g az �lland� kih�v�s is egyben. Az Finneg�sz orsz�g egy �tcsillagos term�szetv�delmi ter�let, a kalandv�gy�k igazi paradicsoma. Egy val�di paradicsom, ahol kenunkkal vad z�g�kon leereszkedve, fens�ges horg�szter�letekre �rve kedv�nkre pr�b�lhatjuk kifogni a vil�g legnagyobb lazac�t, vagy kuty�k, esetleg r�nszarvasok h�zta sz�non eredhet�nk ritk�n l�tott vadak nyom�ba. Persze nem kell �lsportol�nak lenn�nk ahhoz, hogy ki�lvezhess�k a term�szet ny�jtotta szabadidõs lehetõs�geket. A finnek ezer�ves, a k�zvetlen k�rnyezett�kkel kar�ltve szerzett tapasztalata a garancia arra, hogy a kev�sb� j� edzetts�gi �llapot�ak ugyan�gy tal�lnak maguknak kellemes �s felejthetetlen elfoglalts�got, mint a gyermekekkel �rkezõk. Nagyv�rosok Helsinki, a gy�ny�rû, takaros fõv�ros �s Finnorsz�g egy�b nagyv�rosai (Turku, Rovaniemi) magukon hordozz�k az idõk sor�n rendszeres ellen�ll�st tan�s�t� finn n�p m�ltj�nak nyomait. A v�rosokon k�v�l a v�gtelenbe fut� csendes utak beh�l�zz�k a finn t�vid�ket, ahol a f�k fittyet h�nyva a gravit�ci� szab�lyaira, szinte az �gig nõnek. Itt is, ott is feltûnnek a vid�ki sz�llod�k, kisebb-nagyobb fah�zak, melyeknek elengedhetetlen r�szei a k�zvetlen�l a v�zparton �p�lt szaun�k. FinnJ�gorsz�g Az ezer t� orsz�g�ban az �v minden szak�nak megvan a maga var�zsa. A t�li hidegben, eg�szen a tavasz bek�sz�nt�ig az �szaki sarkk�r�n �s Kar�li�ban h�robog�ra, sz�nra vagy s�talpra pattanva megcsod�lhatjuk a fagyos erdõk minden sz�ps�g�t, de felejthetetlen �lm�nnyel gazdagodhatunk a Kemiben tal�lhat� Lumi Linna j�gkast�lyban t�lt�tt �jszaka ut�n is. A kast�ly, valamint a hozz� tartoz� �tterem, ki�ll�t� terem �s k�polna az idõj�r�st�l f�gg�en ak�r �prilis v�g�ig is fogadja a v�llalkoz� kedvû l�togat�kat. Forr�s: Utaz�k Magazin Elhelyezked�s Finnorsz�g Eur�pa �szaki r�sz�n tal�lhat�, egy prekambriumi plat�v� kopott pajzson ter�l el, a k�vetkezõ orsz�gokkal hat�ros: �szakon Norv�gia, keleten Oroszorsz�g, d�len a finn �b�l, d�lnyugaton a Balti-tenger �s nyugaton Sv�dorsz�g �s a botteni �b�l. Az orsz�g ter�lete 338.000 n�gyzetkilom�ter, ezzel Magyarorsz�g ter�let�nek k�r�lbel�l h�rom �s f�lszerese. Finn�ghajlat Az orsz�got k�r�lvevõ vizek hat�s�nak k�sz�nhetõen Finnorsz�g �ghajlata �szakon nedves �s hideg, tundra bor�tja, m�g d�len enyh�bb, �s tajga fedi. A d�li partvid�ken az �tlagos ny�ri hõm�rs�klet 15�C, ugyanakkor febru�r t�j�k�n ez -9�C-ra cs�kken. A h� �s esõ form�j�ban hull� csapad�k �tlagosan el�ri a 460 millim�tert �szakon �s a 710 millim�tert d�len. D�len n�gy-�t h�napon kereszt�l �lland�, v�kony h�r�teg fedi a f�ldet, ez �szakon ak�r h�t h�napig is eltarthat. Nyelv A teljes n�pess�g t�bb, mint 93 sz�zal�ka finn�l besz�l, ugyanakkor a sv�d szint�n hivatalos nyelvnek sz�m�t, �s az emberek mintegy 6 sz�zal�ka besz�li, fõleg az orsz�g nyugati �s d�lnyugati r�sz�n. A finn nem az indoeur�pai nyelvcsoporthoz tartozik, �s kev�ss� hasonl�t a sv�dre. Ugyanakkor a finn anyanyelvûeknek k�telezõ h�rom �vig sv�d�l tanulniuk �s a sv�deknek is k�telezõ finn�l tanulniuk. Sokan besz�lnek angolul, amelyet szint�n majdnem minden iskol�ban oktatnak. Kapcsolatteremt�s A k�sz�n�s bevett form�ja a k�zfog�s. Az �ltal�nos k�sz�n�si kifejez�s a Hyv�� p�iv� ("J� reggelt"), vagy egyszerûen P�iv�. A finnek jellemzõen k�tetlen�l besz�lgetnek, gyakran sz�l�tj�k egym�st keresztnev�k�n. Valakinek az otthon�ba t�rt�nõ megh�v�s eset�n fontos a pontos �rkez�s, �s szok�s szerint aj�nd�kot (fõleg vir�got) is illik vinni. A vend�geknek alkalmank�nt felaj�nlj�k, hogy k�s�rj�k el a vend�gl�t�t a szaun�ba, amely tipikus finn tal�lm�ny. �tkez�si szok�sok A finn konyh�t sz�mos kult�ra befoly�solta, k�zte a Finnfrancia �s az orosz is, ugyanakkor sz�mos eredeti specialit�ssal rendelkezik, fõleg a tengeri �telek �s a z�lds�gek ter�let�n. Az egyik legh�resebb hagyom�nyos specialit�s a r�nszarvas steak, csak�gy, mint a lazac. A k�l�nb�zõ bogy�kb�l �s gy�m�lcs�kbõl (csipkebogy�, eper, m�lna) n�pszerû desszertek �s t�m�ny szeszek k�sz�lnek. N�pszerû a rozskeny�r, �s a finnek gyakran esznek szendvicseket reggelire vagy uzsonn�ra. A leggyakrabban fogyasztott italok k�z�tt van a tej �s a k�v�. A vend�gl�t� rendszerint kijel�li a vend�gek �lõhely�t, akik �ltal�ban megv�rj�k, am�g elõbbi megkezdi az �tkez�st. A vend�gek rendszerint magukat szolg�lj�k ki, ez nem a vend�gl�t� feladata. �nnepnapok �llami �nnepnapnak minõs�l az �j�v (janu�r 1.), a V�zkereszt (janu�r 6.), a H�sv�t, a Munka Napja (�prilis 30. �s m�jus 1.), az �ldoz�cs�t�rt�k, a P�nk�sd Vas�rnap, a Ny�rk�z�p, a Mindenszentek Napja, a F�ggetlens�g Napja (december 6.), Kar�csony (december 24-26.). A 16 Finnorsz�g Fesztiv�lt minden �v j�niusa �s szeptembere k�z�tt tartj�k. A H�sv�tot megelõzõ vas�rnap a gyerekek h�sv�ti boszork�nyoknak �lt�znek �s verseket szavalva h�zr�l h�zra j�rnak, ami�rt �dess�get vagy p�nzt kapnak cser�be. H�sv�tkor a csal�dok toj�sokat d�sz�tenek. A Munka Napj�n az emberek utcai karnev�lokon vesznek r�szt, �gy �nnepelve a munk�sokat �s a tavaszt. A Ny�rk�z�p �nnep�t az emberek t�parti m�glyat�zekkel �nneplik, a v�rosiak vid�kre utaznak, az orsz�gban mindenhol kitûzik a k�k-feh�r finn lobog�kat. Kar�csonykor a fõ �tkez�s a kar�csony esti vacsora, amely a csal�di s�rok megl�togat�sa ut�n esed�kes. Ezt k�vetõen meg�rkezik Kar�csony Ap� a gyerekeknek sz�l� aj�nd�kokkal. December 26-�n a csal�dok megl�togatj�k a rokonokat �s pihennek. �ghajlat (az �tlagos havi maximumhõm�rs�klet, Helsinki) m�jus 13,7 j�nius 18,9 j�lius 20,5 augusztus 19,1 szeptember 13,9 Idõ Greenwich +2 �ra; + 1 �ra Magyarorsz�ghoz viszony�tva Ny�ri idõsz�m�t�s (2003): m�rcius 30. - okt�ber 26.